A Waterfall-chartot először a Mckinsey & Company tanácsadó cégének konzultánsai használták prezentációkban és elemzésekben, aztán rövidesen rendkívül elterjedtté vált a világon, boldog-boldogtalan ilyen jellegű diagramokkal mutatta meg eredményeinek alakulását - kezdetben ráadásul ez azért munkás is volt egy kicsit, hiszen például az Excel vagy a PowerPoint alapból nem is tudta ezt a diagramtípust. Egy Stacked Column Chartból lehetett általában kisebb módosításokkal elkészíteni, de aztán a 2016-os Office verzió már magával hozta azt, amiért sokan kérlelték a Microsoftot: az Excel és a PowerPoint is tudta kezelni ezt a típusú megjelenítést. Miután ennek a chartnak az ismerete a mai napig alapvetés bizonyos típusú elemzésekben, bemutatóknál, így következzen néhány lépésben a "vízesés" (bridge chartként is ismert) chart elkészítése. Adott a következő roppant egyszerű kis tábla:
Egyértelműen látszik, hogy mi a Waterfall-chart kiindulópontja és végeredménye: mindenféle értékek/eredmények alakulását mutatja meg a módosító tényezőkkel együtt.
Ha kijelöljük ezt a táblázatot teljes egészében, majd az Insert ribbonfül Charts szekciójában a Recommended Charts funkcióra kattintunk, akkor látjuk is, hogy az Excel már alapból odateszi nekünk ajánlott diagramtípusként a "vízesést":
Úgyhogy szúrjuk is szépen be ezt a diagramot és máris látjuk az alaptípusú Waterfallt:
Aztán egyszerűen meg is foghatjuk ezt és átrakhatjuk egy PowerPoint diára, beillesztve szépen prezentációnk folyamába:
De persze arra is van mód, ahogy fentebb már említettem, hogy PowerPointból készítsük el ezt a diagramot. Ehhez a prezentációs program Insert ribbonfülének Illustrations szekciójából szúrjunk egy Waterfall chartot:
És ezt egy automatikusan megnyíló Excel-ablakban szépen editálhatjuk is:
Annyi fontos még, hogy a klasszikus nézet eléréséhez még egy lépést meg kell tennünk. Az eredményoszlopunk tömbjére kattintva jobb gombbal nyissuk meg a Format Data Point menüpontot, majd a Set as Total checkboxot pipáljuk be, ettől válik ugyanis igazi "honnan-hová" diagrammá a "vízesésünk".
Ez volt az alapvető tudnivaló, amit mindenképpen fontos ismerni adatelemzéseknél, adatok bemutatásánál, de azért információként tároljuk el, hogy nem csak ilyen típusú "vízesést" tudunk készíteni, van ennek ugyanis többek között:
- fordított verziója, amikor nem oszlopokban, hanem sorokban jelenítjük meg az érintett volumeneket, tehát a legfelső sor a kiindulóállapot, a legalsó pedig az eredmény
- stacked verziója, amelyben minden egyes megjelenített tömböt még tovább lehet tagolni, tehát mintha a fenti példa esetében az adót tovább lehetne még bontani
- dupla verziója, amelyben megadhatunk egy terv- és egy tényértéket is, az egyiket mondjuk kitöltött tömbként, a másikat pedig csak körvonalként
- megosztott verziója, amikor a kiinduló tömböt megoszthatjuk és a megosztott részek alakulását követhetjük végig külön-külön megjelenített tényezőkkel (mintha a fenti példánál az Adó már a 2016-os záró értékben ki lett volna emelve és egy külön "bridge" segítségével az adó alakulását is végigkövetnénk)
Szóval van bőven lehetőség és kraft ebben a diagramtípusban, ne féljünk tőle, használjuk, tuningoljuk és színezzük bátran, biztosan sikert aratunk vele.